‏ Proverbs 24

1Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni. 2Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.

3Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg. 4És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.

5A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű. 6Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.

7Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.

8A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják. 9A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.

10Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.

11Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg! 12Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.

13Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek. 14Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!

15Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát! 16Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.

17Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved, 18Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját [te reád.]

19Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre; 20Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.

21Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél. 22Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?

23Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.

24A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek. 25A kik pedig megfeddik [a bűnöst,] azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!

26Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel. 27Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.

28Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal? 29Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.

30A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett. 31És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.

32Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból: 33Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra, És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.

34

Copyright information for HunKAR
The selected Bible will not be clickable as it does not support the Vocabulary feature. The vocabulary is available by hovering over the verse number.