‏ Judges 21

1És az Izráel fiai megesküdtek Mispában, mondván: Senki mi közülünk nem adja leányát Benjáminnak feleségül. 2És a nép elment Béthelbe, és ott volt egész estvéig az Isten előtt, és felemelve szavát, nagy sírással sírt. 3És mondának: Oh Uram! Izráelnek Istene! Miért történt ez Izráelben, hogy ma Izráelből egy nemzetség hiányzik?

4És lőn másnap reggel, felkele a nép és ott oltárt épített, és egészen égőáldozatot és hálaadó áldozatot áldozott. 5És mondának az Izráel fiai: Kicsoda az, a ki nem jött fel a gyülekezetbe az Izráelnek minden nemzetségei közül az Úrhoz? Mert nagy esküt tettek volt [egyszer] a felől, a ki fel nem jött az Úrhoz Mispába, mondván: Meghalván meghaljon [az!]

6És megszánák az Izráel fiai Benjámint, az ő atyjokfiát, és mondának: Kivágattatott ma egy nemzetség Izráelből. 7Mit cselekedjünk azokkal, a kik megmaradtak, hogy feleséget [kaphassanak? ]Mert mi megesküdtünk az Úrra, hogy nem adjuk nékik feleségül a mi leányainkat.

8És mondának: Van-é valaki az Izráel nemzetségei közül, a ki nem jött fel az Úrhoz Mispába? És íme Jábes-Gileádból nem jött fel senki a gyülekezet táborába. 9Mert megszámlálá magát a nép, és ímé nem vala ott senki a Jábes-Gileád lakosai közül. 10Ekkor elküldött a gyülekezet oda tizenkétezer harczban edzett férfiút, és megparancsolták nékik, mondván: Menjetek el, és vágjátok le Jábes- Gileád lakóit fegyvernek élivel, [még] az asszonyokat és a gyermekeket [is.]

11És ezt [kell] cselekednetek, hogy minden férfiút és minden asszonyt, a ki már férfiúval hált, öljetek meg. 12Találának pedig a Jábes-Gileád lakói között négyszáz szűz leányt, a kik [még] nem ismertek férfiút férfival való hálással, és elvitték őket a táborba Silóba, mely vala a Kanaán földén.

13És elküldött az egész gyülekezet, és izent a Benjámin fiainak, kik a Rimmon szikláján voltak, és békességet ígérének nékik. 14Így tért vissza abban az időben Benjámin, és nékik adták azokat feleségül, a kiket meghagytak Jábes-Gileád asszony népei közül; de így sem lőn elég nékik. 15És bánkódék a nép Benjámin miatt, hogy az Úr [ilyen] rést csinált az Izráel törzsein.

16Mondának azért a gyülekezet vénei: Mit tegyünk, hogy a többiek is feleséget [kapjanak,] mert Benjáminból kipusztíttattak az asszonyok? 17És mondának: A Benjáminiták birtoka örökség szerint ezeké, a kik megmaradtak, mert nem szabad Izráelben [egy] nemzetségnek sem eltöröltetni.

18De mi nem adhatunk nékik feleségeket leányaink közül, mert megesküdtek az Izráel fiai, mondván: Átkozott, a ki feleséget ad Benjáminnak! 19És mondának: Ímé az Úrnak esztendőnként [való] ünnepnapja lesz most Silóban, a mely északra fekszik Bétheltől, napkelet felé az országút mellett, a mely Bétheltől Sikem felé visz, és délre Lebonától.

20[Ezt] parancsolák azért a Benjámin fiainak: Menjetek el, és leselkedjetek a szőlőkben. 21És ha látjátok, hogy jőnek Siló leányai a körtánczban tánczolni, akkor jőjjetek elő a szőlőkből, és vegyetek magatoknak kiki feleséget a Siló leányai közül, és menjetek el a Benjámin földére.

22Ha aztán atyjaik vagy testvéreik hozzánk jőnek perlődni, akkor azt mondjuk nékik: Könyörüljetek rajtuk mi érettünk, mert nem hozhattunk mindeniknek feleséget ama hadból, és minthogy nem ti adtátok nékik, most [nem] vagytok vétkesek.

23És ekképen cselekedtek a Benjámin fiai, és vőnek feleségeket az ő számuk szerint a tánczolók közül, a kiket elraboltak. És elmentek, és hazatértek örökségükbe, és felépítették a városokat, és azokban laktak. 24Az Izráel fiai pedig eltávoztak onnét abban az időben, mindegyik a maga nemzetségéhez és háznépéhez, és elmentek onnét kiki a maga örökségébe.

25Ebben az időben nem volt király Izráelben; azért mindenki azt cselekedte, a mi jónak látszott az ő szemei előtt.
Copyright information for HunKAR
The selected Bible will not be clickable as it does not support the Vocabulary feature. The vocabulary is available by hovering over the verse number.