‏ Job 23

1Felele pedig Jób, és monda: 2Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.

3Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig. 4Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel. 5Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.

6Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám! 7Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!

8Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre. 9Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.

10De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany. 11Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el. 12Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.

13Ő azonban [megmarad] egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi. 14Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.

15Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle. 16Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem. Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!

17
Copyright information for HunKAR
The selected Bible will not be clickable as it does not support the Vocabulary feature. The vocabulary is available by hovering over the verse number.

Everyone uses cookies. We do too! Cookies are little bits of information stored on your computer which help us give you a better experience. You can find out more by reading the STEPBible cookie policy.